2022. február 12., szombat

Nem igazán működik

 

2019. november 1., péntek

nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek,

nonprofit,szelektiv,atomenergia,napenergia,zöldenergia,ujrahasznositas,hulladek,szel,vizenergia,m,femhulladek, Nem igazán működik a hulladékok újrahasznosítása, de nem is az volna a megoldás a világ szemétproblémájára

Kína 2018 januárja óta nem veszi át az amerikaiak szelektált szemetét. Azért nem, mert állításuk szerint túl sok újrahasznosíthatatlan szemét volt az amerikai szállítmányokban. Thaiföld és India ugyan ezután egy ideig több hulladékot vett át, de mostanában már ott is szigorítottak a szabályokon.

Ennek eredménye máris jelentkezik az Egyesült Államokban, ahol oly mértékben emelkedett emiatt a szelektív hulladék feldolgozásának és elszállításának az ára, hogy az amerikai önkormányzatok százai hagytak fel az elmúlt évben a szelektív hulladék újrahasznosításával. A felhalmozott, elvben újrahasznosítható hulladékot így újra csak elássák, vagy elégetik.

Mint például Philadelphiában, amely amúgy egy évtized alatt az egyik legalacsonyabb újrahasznosítási rátájú városból az egyik leginkább újrahasznosító város lett. Philadelphiának évekig komoly bevételei származtak a Kínába irányuló szemétexportból, de tavaly Kína kiesésével oly mértékben növekedtek az újrahasznosítás árai, hogy a városnak lépnie kellett.

Ott nem hagytak fel teljes egészében a szelektálással. A város felmérte, hogy melyek azok a körzetek, ahol a legtöbb újrahasznosíthatatlan hulladék keveredik a szelektált szemétbe. Ezeket kivették a rendszerből, innen nem az újrahasznosítóba, hanem a szemétégetőbe küldik a hulladékot, hogy legalább energiát nyerjenek belőle, amit az áramszolgáltatónak értékesíthetnek. Ez persze máris komoly környezetvédelmi aggályokat kelt a környék lakóiban, akik okkal tartanak a levegőszennyezéstől, amit a szemétégetés okoz.

“Az újrahasznosítás már rég óta nem működik, de ez sokaknak nem tűnt fel addig, amíg Kína volt a szeméttelepünk” - mondta a New York Timesnak Mitch Hedlund, a Recycle Across America nonprofit ügyvezetője. Arra utalhat, hogy az újrahasznosításra a hulladékkezelő cégek mindig is afféle szükséges veszteségként tekintettek, olyan szolgáltatásként, amely ugyan csak viszi a pénzt, de szükséges ahhoz, hogy elnyerhessék a jól tejelő megbízásokat. A fő bevételük ugyanis még mindig a szemétlerakók és -égetők üzemeltetése. Piaca ugyanis igazából csak az üdítők fémdobozainak és a papundeklidobozoknak volt, az egyéb papír- és műanyaghulladékra addig se volt kereslet, a hulladékgazdálkodó cégek már ahhoz támogatást kértek, hogy egyáltalán ezek újrahasznosításának költségeit fedezni tudják.

Már ha hihetünk a hulladékgazdálkodóknak. Állításaik ellenőrzésére az önkormányzatoknak nincs módjuk, még ha netán kételkednének is benne, hogy valóban annyira szennyezett a szelektált hulladék, mint a cégek állítják. Akadnak ilyen önkormányzatok, például a floridai Sunrise-é, de ahogy polgármesterük, Mike Ryan mondta, az önkormányzat “nem engedheti meg magának, hogy állandóan ellenőrök figyeljék a munkájukat”. Így végül ők is úgy döntöttek, hogy inkább elégetik a szelektált hulladékot.

A környezetvédők szerint a jelenség igazából csak rávilágított a rendszer fenntarthatatlanságára. “Minél hamarabb belátjuk, hogy az újrahasznosítás járhatatlanságát, annál hamarabb tudunk valós lépéseket tenni a műanyagszennyezés kezelésére” - mondja Jan Dell, a Last Beach Cleanup nevű civil szervezetet vezető mérnök. A megoldás ugyanis az lenne, ha már a forrásánál igyekeznék mérsékelni a szennyezést:vagyis nem újrahasznosítani próbálnánk a műanyagszemetet, hanem eleve nem termelnénk.Az utóbbi években ez a vélemény egyre erősödik, a világban már sok országban vetnek ki adót a műanyagzacskókra, tiltják be vagy fontolgatják a szívószálak, egyszer használatos műanyagpoharak, étkészletek betiltását.

Máshol még kitartanak. Memphisben ugyan a szelektív hulladék szennyezettsége miatt kénytelenek voltak felfüggeszteni az újrahasznosítást, a szelektív hulladékgyűjtőket mégsem szerelik le a város repterén. A reptér szóvivője szerint azért, hogy legalább megőrizzék a szelektálás kultúráját. “Azt szeretnénk, hogy ha újra lesz újrahasznosítás, zökkenőmentes legyen rá az átállás” - mondta Glen Thomas, a reptér szóvivője. (Via The New York Times)

cimke felhö

images
Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.
cimke felhö
újrahasznosítás,hulladék mennyiség,föld erőforrásai,downcycling,upcycling,környezettudatos anyagok,
újra hasznosítható,gyártási folyamat,körforgásos gazdaság,cselekvési terv,környezetbarát és gazdaságos,
Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,
újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,
fenntartható fejlődés,
Make your data work for you - Újrahasznositás
We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.

2022. február 6., vasárnap

Hogyan hasznosul a hulladék?

 

2019. február 17., vasárnap

Hogyan hasznosul a hulladék?

Hogyan hasznosul a hulladék?

A lakosság által szelektíven gyűjtött hulladékokat a helyi közszolgáltató anyaguk szerint elkülönítve szállítja el. A hulladékok az elszállítást követően utóválogatásra, majd pedig a hasznosító üzemekbe kerülnek.

A papír újrahasznosítása

A háztartásokban keletkező papírhulladékok között nagyon sokféle és különböző minőségű papír fordul elő. Az újrahasznosítás alapfeltétele az, hogy a hulladékpapír ne legyen szennyezett. Szintén fontos, hogy a hulladékpapírok közül eltávolításra kerüljenek a fóliázott, esetleg kevert anyagú, laminált vagy felületkezelt papírok, mielőtt a hulladékpapír a gyűjtőbe kerül.

A papír újrahasznosításának folyamata

A papírgyártás folyamatához jelentős mennyiségű energiára van szükség. Az újra papír alapanyag készítésével 75 százalékos víz és több mint 50 százalékos energiamegtakarítást érhetünk el, és nincs szükség adalékanyagokra, mészkőre, kénre és klórra sem. A begyűjtött papírhulladékokat elsősorban anyaguk szerint (újságpapír, kartonpapír, papírtartalmú többrétegű italos doboz) válogatják szét, majd bálázzák. A hulladékpapírból a papírgyártás hagyományos folyamata során újra papír alapanyag készül.

A műanyag újrahasznosítása

A műanyagok újrahasznosítása komplex feladat, mert ennek az anyagtípusnak számos különböző változata létezik és van forgalomban. Gyakran ugyanannak a műanyagnak sem azonos az összetétele, mert a gyártás során erősítő anyagokat, töltőanyagokat, színezőanyagokat stb. kevernek az alapanyagába. Emiatt a műanyagokat a szelektív hulladékgyűjtés során csak mint vegyes műanyagot lehet gyűjteni, ezt követően pedig feldolgozás előtt kell anyagfajták szerint szétválasztani őket.

A műanyag újrahasznosításának folyamata

A begyűjtött műanyag csomagolóanyagokat a hulladékválogatóban fajtánként válogatják szét, majd tömörítéssel bálázzák. A bálákat az újrahasznosítás helyére történő szállítás után aprítják, majd a műanyag darabkákat vegyszerek felhasználásával megtisztítják a szennyeződésektől. A megtisztított műanyagdarabkákat ezután granulálják. Az így nyert félkész terméket műanyag termékek és csomagolások előállításához használják fel újra.

Az üveg újrahasznosítása

Napjainkban a korábbi évtizedek többszörösére, hozzávetőlegesen 3%-ra bővült az üveghulladék aránya a háztartási hulladékokon belül. Ha szín szerint válogatva gyűjtjük az üvegeket, akkor azok szinte 100%-ban újrahasznosíthatók és a végtermék minősége is szinte azonos az új üvegekével mindamellett, hogy a folyamat során 10-20% energiamegtakarítás is elérhető.

Az üveg újrahasznosításának folyamata

A gyűjtőedényekben színük szerint (fehér és színes) gyűjtött üveget tisztítás után darabokra aprítják, zúzzák. Ezt követően a válogatóban mágnes segítségével eltávolítják belőle a fémdarabkákat (gyűrűk, kupakok), majd az egyes színeket elkülönítik egymástól. Ezután az üvegdarabokat beolvasztják és formába öntik, azaz újra termékeket készítenek belőle a csomagolóipar számára.

A fémek újrahasznosítása

Az érclelőhelyek kimerülése, a kitermelés költségeinek emelkedése, valamint a fémek előállításának és feldolgozásának magas járulékos költsége egyre inkább szükségessé teszik a fém csomagolóanyagok másodnyersanyagként történő hasznosítását. A fémhulladékok újrahasznosításával nemcsak nyersanyagot, de jelentős mennyiségű energiát is megtakarítunk.

A fémek újrahasznosításának folyamata

A begyűjtött fém csomagolóanyagokat a válogatóban fajtánként szétválogatják, majd tömörítéssel bálázzák. A bálákat az újrahasznosítás helyére történő szállítás után aprítják, majd mágnesek segítségével kiválasztják belőlük a más típusú fémeket. A megtisztított fémdarabokat kohókban beolvasztják és szállítható rudakba öntik. A rudakat a felhasználás helyén hengerelik, ezáltal lehetővé válik, hogy újra különböző késztermékeket készítsen belőlük a feldolgozóipar.

Az italoskarton újrahasznosítása

Az italoskartonok (tejes és üdítős többrétegű italdobozok) szintén újrahasznosíthatók, szelektív gyűjtésük már számos településen megoldott. Sajátosságuk, hogy általában nem külön gyűjtőedényben, hanem valamelyik anyagfajtával együtt gyűjtik, és később válogatják szét őket. A dobozok háromféle anyagtípusból készülnek, alkotóelemeik: a papír (minimum 75%), a műanyag (polietilén) és az alumínium.

Az italoskarton újrahasznosításának folyamata

Az italos kartondobozok papír tartalmát a papírgyárakban pépesítéssel választják el a többi alkotóanyagtól (műanyag, alumínium). Az újrahasznosított rostszálakból számos új papírtermék készül, míg a maradék anyagok (polietilén, alumínium keverék) további kezelést igényelnek, energetikai hasznosításra kerülnek a városi hőerőművekben, vagy a cementgyárakban használjak fel.

cimke felhö

2022. február 5., szombat

mi legyen a szemétböl

 Kevesekben tudatosul, hogy műanyag és műanyag között is nagy különbség van, és nagyon sok típus van belőlük. A csomagolóanyagok között tipikusan 7-et különböztetnek meg, amelyet jó esetben megfelelően jelölnek is az ún. PIC kóddal.

Maga a kód is félrevezető, erre később visszatérünk. A műanyagok jelölése és fajtája sorban:

1 – PET – polietilén-tereftalát

2 – HDPE/PE-HD – nagy sűrűségű polietilén

3 – PVC – polivinil-klorid

4 – LDPE/PE-LD – kis sűrűségű polietilén

5 – PP – polipropilén

6 – PS – polisztirol

7 – OTHER (magyarul: egyéb) – minden más pl. poliuretán, poliamid, de nem tudni pontosan

Azonban más termékek esetében gondban lehetnek a vásárlók. A különböző jelzések között amúgy is nehéz kiigazodni, de ha nincs is feltűntetve, akkor esélyünk sincs kitalálni, milyen anyagból készült (bár az újrahasznosított műanyagnak is van egy jellegzetes kinézete).

Erre a problémára valószínűleg a gyártók is felfigyeltek, és a kommunikációkban egyre gyakrabban jelennek meg az újrahasznosításhoz kapcsolódó kifejezések. Sajnos nem minden esetben megfelelően…

  1. Újrahasznosítható samponos flakont jelentett be a P&G

“a Head & Shoulders számára megalkotja a világ első számú újrahasznosítható samponos flakonját, amely 25 százalékban vízparti műanyaghulladékot tartalmaz.”

Először is, nagy öröm, hogy felismerik az újrahasznosított alapanyagok felhasználásának fontosságát, és hogy ezt ráadásul egy problémás forrásból nyerik. Azonban mellette azt írják, hogy ez a világ első olyan flakonja, ami újrahasznosítható. Ami persze nem igaz, hiszen a legtöbb samponos, tusfürdős flakon már eddig is újrahasznosítható volt. Ha megnézzük ezeket a flakonokat, jobbára HDPE vagy PP műanyagból készülnek, amit tudunk, hogy újrahasznosítható. Tehát amíg a cikk és a hír nagyon hangzatos, és tartalmaz is környezetvédelmi szempontból előremutató fejlesztéseket, sajnos félrevezető.

  1. TESCO Recy-PET

A cikkből kiderül, hogy a legújabb fejlesztés célja, hogy a begyűjtött PET palackok ne Kínában végezzék polár pulóverként (ez a leggyakoribb), hanem itthon hasznosuljon és újra palackok készüljenek belőlük. Ez egy nagyon fontos kezdeményezés, hiszen ez lenne az újrafeldolgozásnak a valós célja, ami sajnos a gyakorlatban ritkán valósul meg. Azonban ennél a kezdeményezésnél is kiszúrtunk egy hibát.

újrahasznosítás kreatívanújrahasznosítás jele újrahasznosítás angolul



  1. images

Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.

Make your data work for you - Újrahasznositás 
</!doctype>  </!doctype>  Rank Math - Best Free WordPress SEO Tools in 2022
We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.

cimke felhö

újrahasznosítás,hulladék mennyiség,föld erőforrásai,downcycling,upcycling,környezettudatos anyagok,

újra hasznosítható,gyártási folyamat,körforgásos gazdaság,cselekvési terv,környezetbarát és gazdaságos,

Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,

újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,

fenntartható fejlődés,