2019. február 17., vasárnap

Hogyan hasznosul a hulladék?

Hogyan hasznosul a hulladék?

A lakosság által szelektíven gyűjtött hulladékokat a helyi közszolgáltató anyaguk szerint elkülönítve szállítja el. A hulladékok az elszállítást követően utóválogatásra, majd pedig a hasznosító üzemekbe kerülnek.

A papír újrahasznosítása

A háztartásokban keletkező papírhulladékok között nagyon sokféle és különböző minőségű papír fordul elő. Az újrahasznosítás alapfeltétele az, hogy a hulladékpapír ne legyen szennyezett. Szintén fontos, hogy a hulladékpapírok közül eltávolításra kerüljenek a fóliázott, esetleg kevert anyagú, laminált vagy felületkezelt papírok, mielőtt a hulladékpapír a gyűjtőbe kerül.

A papír újrahasznosításának folyamata

A papírgyártás folyamatához jelentős mennyiségű energiára van szükség. Az újra papír alapanyag készítésével 75 százalékos víz és több mint 50 százalékos energiamegtakarítást érhetünk el, és nincs szükség adalékanyagokra, mészkőre, kénre és klórra sem. A begyűjtött papírhulladékokat elsősorban anyaguk szerint (újságpapír, kartonpapír, papírtartalmú többrétegű italos doboz) válogatják szét, majd bálázzák. A hulladékpapírból a papírgyártás hagyományos folyamata során újra papír alapanyag készül.

A műanyag újrahasznosítása

A műanyagok újrahasznosítása komplex feladat, mert ennek az anyagtípusnak számos különböző változata létezik és van forgalomban. Gyakran ugyanannak a műanyagnak sem azonos az összetétele, mert a gyártás során erősítő anyagokat, töltőanyagokat, színezőanyagokat stb. kevernek az alapanyagába. Emiatt a műanyagokat a szelektív hulladékgyűjtés során csak mint vegyes műanyagot lehet gyűjteni, ezt követően pedig feldolgozás előtt kell anyagfajták szerint szétválasztani őket.

A műanyag újrahasznosításának folyamata

A begyűjtött műanyag csomagolóanyagokat a hulladékválogatóban fajtánként válogatják szét, majd tömörítéssel bálázzák. A bálákat az újrahasznosítás helyére történő szállítás után aprítják, majd a műanyag darabkákat vegyszerek felhasználásával megtisztítják a szennyeződésektől. A megtisztított műanyagdarabkákat ezután granulálják. Az így nyert félkész terméket műanyag termékek és csomagolások előállításához használják fel újra.

Az üveg újrahasznosítása

Napjainkban a korábbi évtizedek többszörösére, hozzávetőlegesen 3%-ra bővült az üveghulladék aránya a háztartási hulladékokon belül. Ha szín szerint válogatva gyűjtjük az üvegeket, akkor azok szinte 100%-ban újrahasznosíthatók és a végtermék minősége is szinte azonos az új üvegekével mindamellett, hogy a folyamat során 10-20% energiamegtakarítás is elérhető.

Az üveg újrahasznosításának folyamata

A gyűjtőedényekben színük szerint (fehér és színes) gyűjtött üveget tisztítás után darabokra aprítják, zúzzák. Ezt követően a válogatóban mágnes segítségével eltávolítják belőle a fémdarabkákat (gyűrűk, kupakok), majd az egyes színeket elkülönítik egymástól. Ezután az üvegdarabokat beolvasztják és formába öntik, azaz újra termékeket készítenek belőle a csomagolóipar számára.

A fémek újrahasznosítása

Az érclelőhelyek kimerülése, a kitermelés költségeinek emelkedése, valamint a fémek előállításának és feldolgozásának magas járulékos költsége egyre inkább szükségessé teszik a fém csomagolóanyagok másodnyersanyagként történő hasznosítását. A fémhulladékok újrahasznosításával nemcsak nyersanyagot, de jelentős mennyiségű energiát is megtakarítunk.

A fémek újrahasznosításának folyamata

A begyűjtött fém csomagolóanyagokat a válogatóban fajtánként szétválogatják, majd tömörítéssel bálázzák. A bálákat az újrahasznosítás helyére történő szállítás után aprítják, majd mágnesek segítségével kiválasztják belőlük a más típusú fémeket. A megtisztított fémdarabokat kohókban beolvasztják és szállítható rudakba öntik. A rudakat a felhasználás helyén hengerelik, ezáltal lehetővé válik, hogy újra különböző késztermékeket készítsen belőlük a feldolgozóipar.

Az italoskarton újrahasznosítása

Az italoskartonok (tejes és üdítős többrétegű italdobozok) szintén újrahasznosíthatók, szelektív gyűjtésük már számos településen megoldott. Sajátosságuk, hogy általában nem külön gyűjtőedényben, hanem valamelyik anyagfajtával együtt gyűjtik, és később válogatják szét őket. A dobozok háromféle anyagtípusból készülnek, alkotóelemeik: a papír (minimum 75%), a műanyag (polietilén) és az alumínium.

Az italoskarton újrahasznosításának folyamata

Az italos kartondobozok papír tartalmát a papírgyárakban pépesítéssel választják el a többi alkotóanyagtól (műanyag, alumínium). Az újrahasznosított rostszálakból számos új papírtermék készül, míg a maradék anyagok (polietilén, alumínium keverék) további kezelést igényelnek, energetikai hasznosításra kerülnek a városi hőerőművekben, vagy a cementgyárakban használjak fel.

https://www.baidu.com/

cimke felhö

femhulladek szelektiv napenergia  ujrahasznositas atomenergia hulladek nonprofit  vizenergia zöldenergia szel n  zöld m lidl a  amerikai epa b dep ems  envi enviromental epa ewg  fenntarthatóság globális felmelegedés klímaváltozás  környezet egészség környezeti fenntarthatóság környezeti hatásvizsgálat  környezeti problémák környezetmérnöki környezetszennyezés  környezettudomány környezetvédelem környezetvédelmi kérdések  környezetvédő mi a minket  szennyezés ujrahasznositás ügynökség

A rossz és a jó műanyagok

 

2019. október 2., szerda

A rossz és a jó műanyagok

A boltban vásárolt élelmiszerek jelentős részét műanyag csomagolásban visszük haza, a joghurt, a margarin, a különböző krémsajtok és vajkrémek műanyag dobozokban, a félkész élelmiszerek műanyag tálcán, az üdítők és az ásványvíz műanyag palackban kerülnek a kosarunkba.

Kerülendő műanyagok

Míg a műanyag csomagolóanyagok az élelmiszer biztonságos tárolását szolgálják, néhány típusnál előfordulhat, hogy az étellel vagy itallal érintkezve kémiai anyagok oldódnak ki belőle.

A világ második leggyakrabban használt műanyaga a PVC, és bizonyos esetekben élelmiszerek csomagolásaként is felhasználják, annak ellenére, hogy előállításakor és elégetésekor dioxin szabadulhat fel, ami rákkeltő hatású és hormonzavart okozhat. Élelmiszerekkel érintkezve ftalátok és adipátok válnak ki belőle, ami forró és zsíros ételek esetén fokozottan érvényes.

Ezeket a puhító hatású anyagokat gyártáskor adják a PVC-hez, hogy az kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezzen. Egereken végzett kísérletek kimutatták, hogy a ftalátok és adipátok születési rendellenességet okozhatnak, roncsolják a májat, a vesét, a tüdőt és gátolják a szaporodást. Emiatt 1999-ben az Európai Unióban a ftalátok hat fajtájának használatát betiltották a gyerekjátékok gyártásánál, és 2005-ben szóba került a többi ftalát tartalmú fogyasztási cikkek bevizsgálásának szükségessége, közöttük az élelmiszeriparban használatos csomagolóanyagoké is.

A PVC mellett a polisztirol csomagolások is kockázatot jelenthetnek egészségünkre. Ez a műanyag jellemzően poharak, eldobható ételhordó edények és műanyag evőeszközök anyagában található meg. A polisztirolt tanácsos elkerülni, mert a vele érintkező élelmiszerekbe sztirol kerül. Ezt az anyagot a WHO nemzetközi rákkutató intézete lehetséges rákkeltő anyagként tartja számon, ami a hormonháztartásba is beleszólhat, és a termékenységet is befolyásolhatja.

A polikarbonát anyagú (PC, a háromszög szimbólumban 7-es jelölés) termékekből BPA oldódhat ki. A rizikót növeli a magas hőmérséklet, az erősen savas vagy lúgos közeg, a hosszú ideig tartó tárolás és az erős igénybevétel (mosogatás, súrolás). Tudományos kutatások alapján a biszfenol-A-nak való kitettség felelőssé tehető rákos megbetegedésekért (prosztata- és mellrák), cukorbetegség kialakulásáért, pajzsmirigy-zavarokért, szívbetegségekért, asztmáért, továbbá hormonális zavarokért (mint például a korai serdülés), elhízásért, meddőségért.

A számozási rendszert 1988-ban rögzítették az USA-ban, célja a palackok anyagok szerinti begyűjtésének és újrahasznosításának megkönnyítése. Elvileg a műanyag szinte minden fajtája újrahasznosítható, de a válogatással, gyűjtéssel, tisztítással, újrafeldolgozással járó költségek és nehézségek miatt jelenleg csak a PET/PETE, HDPE és a PVC újrahasznosítása kifizetődő.

Biztonságos műanyagok

A 2-es, 4-es és **5-**ös számmal jelölt csomagolások, azaz a polietilén és polipropilén alapanyagokról a kutatások döntő többsége azt mutatta ki, hogy ezeket használva nem jutnak rákkeltő és a hormonháztartást károsan befolyásoló anyagok az élelmiszerekbe.

Mivel még az újratölthető műanyag palackokat is mindössze 6-10 alkalommal lehet újratölteni, míg az üvegnél ez a szám majdnem tízszer nagyobb, a PET palack helyett a visszaváltható üveg volna az ideális választás.

Ételek tárolására pedig nem a műanyag, hanem az üveg és kerámiaedények a legalkalmasabbak, mert ezekből biztosan nem jutnak káros anyagok a szervezetbe, és többször felhasználhatóak.

Az ételek műanyag edényben való melegítésénél is körültekintőnek kell lennünk, mert ha az edényen szereplő jelölés szerint a műanyag mikrohullámú sütőben is használható, az csak annyit jelent, hogy sem elolvadni, sem szétesni nem fog. Arra viszont semmi garancia nincs, hogy a melegítés során nem jutnak ismeretlen vegyi anyagok az ételünkbe, ezért jobban tesszük, ha a műanyag edény helyett a mikróban üveg- vagy kerámiaedényt használunk.

A ránézésre egyforma csomagolások között a dobozok és palackok alján található számok, vagy rövidítések alapján tehetünk különbséget, amelyeket 2003 óta hazánkban is kötelező feltüntetni. A számokat a műanyag doboz újrahasznosíthatóságát vagy újrahasználhatóságát jelző háromszögben kell keresnünk, és alatta vagy néha a számok helyén olvasható a műanyag nevének rövidítése

Mi lesz a műanyagok sorsa?

Az összegyűjtött palackokból feldolgozás után általában ugyanolyan típusú termék készül, így a PET palackok a speciális regranulátumgyártó berendezésekből kikerülve újra az élelmiszeriparban felhasználható csomagolóanyagokká válhatnak. A polietilén alapanyagú rekeszekből, ládákból is ugyanaz a termék születik újrahasznosítás után. Az ásványvizes és üdítőitalos PET palackokból azonban a textilipar számára használható alapanyag is nyerhető. A polipropilénből újrafeldolgozás után autóalkatrészek és egyéb ipari alapanyagok, a polisztirolból irodai kellékek, asztali alátétek, játékok, videókazetták készülhetnek. A nem elkülönítve gyűjtött műanyag hulladék szintén újrahasznosítható, csak a végeredmény nem lesz különösebben esztétikus, mert a regranulátum zöldesszürke színe határozza meg.

A Hulladékból termék adatai szerint Magyarországon évente 1,3 - 1,4 milliárd PET-palack kerül forgalomba, uralva ezzel a kidobott hulladékok arányának nagy részét. Ez körül-belül 45 ezer tonna palackot jelent évente. A NAV (Nemzeti Adó-és Vámhivatal) adatai szerint 2009-ben a csomagolóanyagok kibocsátása 792 554 tonna volt, ebből a papír és karton 32%-ot, a műanyag 24%-ot, a fa 20%-ot és az üveg 14%-ot tett ki. Ideje lenne komolyan elgondolkodnunk azon, hogy hova is kerül valójában ez a temérdek mennyiségű palack, és azon mit okoz a környezetünkben. Ha helyesen állunk a kérdéshez sok jót tehetünk a jövőnkért.

cimke felhö

Újra indítottam, újra hasznosítás, újra szól a hatlovetu, szelektív hulladék gyűjtés,

alumínium átvétel, szelharfa, napkitores hatása, atomenergia hasznosítás,

Csernobil katasztrófa, őko falu, kínai napelem park, napelemes autó,

Alternatív ház, alternatív energia, zöld környezetben, zöld energia, hulladék szállítása,

hulladék hasznosítás, vizenergia, szélenergia, napkelte,

napkollektor, szélturbina,tiszta energiát, őko falu, kínai természetes energiával,

femhulladek szelektiv napenergia  ujrahasznositas atomenergia hulladek nonprofit  vizenergia zöldenergia szel n  zöld m lidl a  amerikai epa b dep ems  envi enviromental epa ewg  fenntarthatóság globális felmelegedés klímaváltozás  környezet egészség környezeti fenntarthatóság környezeti hatásvizsgálat környezeti problémák  környezetmérnöki környezetszennyezés környezettudomány  környezetvédelem környezetvédelmi kérdések  környezetvédő mi a minket  szennyezés ujrahasznositás ügynökség

Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.

cimke felhö

újrahasznosítás,hulladék mennyiség,föld erőforrásai,downcycling,upcycling,környezettudatos anyagok,

újra hasznosítható,gyártási folyamat,körforgásos gazdaság,cselekvési terv,környezetbarát és gazdaságos,

Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,

újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,

fenntartható fejlődés,

Make your data work for you - Újrahasznositás

Rank Math - Best Free WordPress SEO Tools in 2022

新闻动态 苏宁易购物流与江苏省质量和标准化研究院达成战略合作 一站置家成新趋势 苏宁易购物流“套购一站送装”环比翻一番 “送装一体”助力家居消费 苏宁易购物流多举措提升818家居服务体验 更多动态>

网页资讯视频

• Birth Certificate
• Driving Licence
• Pan card

# robots.txt generated by smallseotools.com User-agent: * Disallow: Disallow: /cgi-bin/ Sitemap: https://1ujrahasznosit.blogspot.com/

We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.

Műanyag újrahasznosítás

  

2019. augusztus 31., szombat

Műanyag újrahasznosítás

A műanyagok újrahasznosításának feltétele, hogy ne ömlesztve kerüljenek a szemetesbe a más típusú hulladékokkal, hanem attól elkülönítve. A szelektív hulladékgyűjtés legfőbb lényege az, hogy a háztartásban keletkező különféle hulladékokat szortírozzuk és eszerint gyűjtsük össze és távolítsuk el, hogy később a hulladék feldolgozása és újrahasznosítása is megtörténhessen.

Amiről a manapság a legtöbbet hallhatunk és olvashatunk, az a műanyag alapanyagú hulladékok mértéktelen elszaporodása a környezetünkben és az újrahasznosításuk buktatói.

Ha műanyag hulladékról beszélünk, a legtöbb embernek elsőre a PET palackok jutnak eszébe, mint elsődleges lehetőség, de a valóságban a dolog sokkal szerteágazóbb, amit ebben a bejegyzésben igyekszünk megmutatni.

Az újrahasznosítással feldolgozható műanyagok főbb fajtái a következők

PET (Polyethylene terephthalate)

• könnyű, merev, szilárd, törésálló, aromamegőrző,

• átlátszó, mint az üveg, de színezhető is,

Az összegyűjtött és ledarált PET palackokból, mint alapanyagból különböző termékek készülnek:

• textilanyagok szőnyegalapanyagokhoz, különböző bútorhuzatok, párnák, hálózsák, anorák töltetek, sportcipők, sporttáskák, polár pulóverek, háztartási, fürdőszobai, és orvosi cikkek,

• csomagolási fóliák, nyílászárók fóliái, kertészeti, mezőgazdasági fóliák

• újrahasznosított PET palackok

LDPE (alacsony sűrűségű Polyethylene)

A csomagolásban leggyakrabban használt műanyagfajta. Mindenféle fólia előállításához használható, pl. műanyagzacskók. Nagyon ellenálló a vegyszerekkel szemben, a vízgőzt alig ereszti át, szagtalan, íztelen.

LDPE-ből készülnek:

• műanyag zacskók és szatyrok

• az építőiparban ill. a mezőgazdaságban használatos fóliák

• szemeteskukák

• csövek

• szemeteszsákok

HDPE (magas sűrűségű Polyethylene)

Keményebb és szilárdabb, mint az LDPE. Magasabb hőmérsékletet is kibír, és a vegyszerekkel szemben különösen ellenálló. Általában flakonok, kannák alapanyaga (samponok, mosószer, mosogatószer, kannák, italosládák).

HDPE-ből készülnek:

• samponos, mosószeres, tisztítószeres flakonok

• lemezek

• csövek

• kannák, vödrök, szemeteskukák

PP (Polypropylene)

Olaj és zsiradékálló anyag. Nagyon alacsony a víz-, és oxigénáteresztő képessége, ezért használják pl. margarinok, étkezési olajok, majonéz, ketchup, mustár, salátaöntetek, pékáruk csomagolására. A legtöbb PET és HDPE palack kupakja is PP-ből.

PP-ből készülnek:

• virágcserepek

• ruhafogasok, vállfák

• bútor alkatrészek

• A műanyagok különböző típusai laikus szemlélő számára nézhetnek ki ugyanúgy vagy legalábbis nagyon hasonlóan, de a szakmai gyakorlatban különböző molekuláris összetételű, könnyen megkülönböztethető és egymással nem kompatibilis anyagok csoportjait alkotják.

  A gyakorlati újrahasznosítás nagymértékben függ attól, mennyire sikerül ezeket az anyagokat szétválasztani.

  Mivel az újrahasznosítás során a műanyagok mechanikai tulajdonságai bizonyos mértékig megváltoznak, nem mindig lehetséges egy adott típusú műanyagot nagy mennyiségben újra bedolgozni ugyanabba a termelési folyamatba.

  Napjainkban a műanyag csomagolóanyagok visszanyerése jelenti a legnagyobb kihívást, legfőképpen azért, mert szétválasztott anyagok nagy mennyiségét kell gazdaságosan begyűjteni ahhoz, hogy megérje az újrahasznosítás.

  Számos országban üdítőitalok forgalmazására egyre nagyobb mennyiségben használt PET palack kiváló példája a jól újrahasznosítható csomagolásnak. A polietilén terephtalát (PET) – igen nagy szilárdságú, bonyolult műanyag, amely jól alkalmazható italok tárolására.

  A PET újrahasznosításának lehetőségei széleskörűek, feltéve, hogy sikerül elfogadható áron megoldani a használt palackok tömeges begyűjtését.

  Sok polimer újrahasznosításának dinamikus fejlődése előtt a legnagyobb akadályt a kis mennyiségű anyag sok forrásból történő begyűjtésének költsége jelenti. A legtöbb európai országban – Magyarországot is beleértve – az újrahasznosítás felelősségét a politika a csomagolóanyagok és egyéb termékek gyártóira és forgalmazóira igyekszik hárítani.

  Ez valószínűleg a műanyagok újrahasznosításának növekedését fogja eredményezni, mivel a hagyományos kereskedelmi költségek bizonyos elemei fedezhetők lesznek – kezdetben a gyártó és forgalmazó által, de a magasabb árak bevezetésével végső soron tulajdonképpen a fogyasztó által is.

  Az összegyűjtött műanyag hulladékok alapos szétválogatása nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy az újrahasznosítást követően is jó minőségű alapanyagot kapjunk. Ez azért fontos, mert a legtöbb polimer egymással nem összeférhető, egymással képzett heterogén keverékeik tulajdonságai nagymértékben elmaradnak a kiindulási komponensek tulajdonságaitól.

  A válogatást nagymértékben segítheti a szelektív gyűjtés minél szélesebb körben való elterjesztése. A dolgot nagy mértékben megkönnyítendő a leggyakrabban alkalmazott műanyagjainkat a könnyebb azonosíthatóságot célként kitűzve a Society of Plastics Industry (SPI) által bevezetett újrahasznosítási számokkal látják el.

  A hulladékok válogatását még napjainkban is leggyakrabban kézzel végzik. A kézi válogatás mellett szól, hogy rövidtávon gazdaságosabb, viszont a nagyobb hibázási lehetőség miatt az újrahasznosítás végeredményeként nyert termék, a bekerülő szennyeződések miatt általában gyengébb minőségű.

  Az automatizált hulladékválogatási módszerek közül némelyek még a fejlesztési folyamat elején járnak, mások pedig nagyobb költségvonzattal rendelkeznek, ennek ellenére hosszú távon a kézi válogatáshoz képest gazdaságosabbak, végeredményben pedig jobb minőségű alapanyagot eredményezhetnek.

  Az újrahasznosítás folyamata

  1. Válogatás

  2. Tisztítás magasnyomású folyadékkal

  3. Vegyes és szennyezett hulladékok esetén áram-előkezelés

  4. Darálás

  5. Regranulátum készítése

  6. Gázosítás

  7. Hidrogénezés

  8. cimke felhö

     femhulladek szelektiv napenergia  ujrahasznositas atomenergia hulladek nonprofit vizenergia zöldenergia  szel n zöld m  lidl a amerikai epa b  dep ems envi enviromental  epa ewg fenntarthatóság  globális felmelegedés klímaváltozás környezet egészség  környezeti fenntarthatóság környezeti hatásvizsgálat környezeti problémák  környezetmérnöki környezetszennyezés környezettudomány  környezetvédelem környezetvédelmi kérdések környezetvédő  mi a minket szennyezés  ujrahasznositás ügynökség

Hulladékgazdálkodás 2

2019. március 21.

cimke felhö

femhulladek szelektiv napenergia ujrahasznositas atomenergia hulladek nonprofit vizenergia zöldenergia szel n zöld m lidl a amerikai epa b dep ems envi enviromental epa ewg fenntarthatóság globális felmelegedés klímaváltozás környezet egészség környezeti fenntarthatóság környezeti hatásvizsgálat környezeti problémák környezetmérnöki környezetszennyezés környezettudomány környezetvédelem környezetvédelmi kérdések környezetvédő mi a minket szennyezés ujrahasznositás ügynökség

Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.

cimke felhö

újrahasznosítás,hulladék mennyiség,föld erőforrásai,downcycling,upcycling,környezettudatos anyagok,

újra hasznosítható,gyártási folyamat,körforgásos gazdaság,cselekvési terv,környezetbarát és gazdaságos,

Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,

újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,

fenntartható fejlődés,

Make your data work for you - Újrahasznositás

We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.

Hulladékgazdálkodás

2019. március 21.

Hulladék fogalma

A hulladék alapvetően annak alapján definiálható, hogy a szóban forgó anyagot tulajdonosa hogyan ítéli meg, vagy milyen jogszabályi előírás vonatkozik rá

Lerakás, komposztálás, biogáz hasznosítás

A hulladékkezelés kölönböző módszereivel elérhető eredmények, azok előnyei, hátrányai

Kezelése:

A hulladékkezelés során az alkalmazott eljárások következtében a hulladék mennyisége és veszélyessége csökken, a hulladék közvetlenül hasznosítható állapotba kerül, vegyi összetétele megváltozik, vagy a hulladék anyagi minőségének megváltoztatásával, ill. a hulladék környezettől való elszigetelésével annak környezetkárosító hatása megszűnik.
A hulladékkezelés önállóan is alkalmazható eljárásokból álló technológiai folyamat, melynek legfontosabb lépései a következők:

• a hulladék gyűjtése
• a hulladék átmeneti tárolása
• a hulladék előkezelése
• a hulladék szállítása
• a hulladék hasznosítása
• a hulladék ártalmatlanítása
• a hulladékok elhelyezése

A hulladékokat a kezelési, feldolgozási és ártalmatlanítási igényeik szemszögéből is csoportosítják. A hasonló hulladékok egy hulladékkezelési osztályba kerülnek. Az összes ismert hulladékot hulladékkatalógusokba rendezik. A hulladékkatalógusok tartalmazzák a hulladékok kódszámait és fontosabb jellemzőit. Minden hulladék neve mellé egyedi kódszám kerül, feltüntetik az eredetét, a legfontosabb tulajdonságait, jellegzetességeit és a kezelésére vonatkozó információkat. Az Európai Unió tagországaiban az európai hulladékkatalógus – EWC – érvényes. Felhasználása lehetővé teszi, hogy a különböző országok adatai összehasonlíthatóvá váljanak, lehetőség nyílik továbbá összehangolt hulladékpolitika kidolgozására is. Ez a katalógus nem helyettesíti az egyes tagországok már kialakult hulladékosztályozási rendszereit, hanem a tagországok hulladékokra vonatkozó ellenőrzési és adatszolgáltatási rendszereit hangolja össze. Ez a rendszer a hulladékokat a forrás, a technológiai folyamatok és a hulladék áramlása alapján osztályozza, lehetővé téve az összehasonlító statisztikák elkészítését
.

Az üzemi hulladéklogisztika alaplépései

Az üzemi hulladéklogisztika, mint hulladékgazdálkodási alrendszer minden vállalat esetében mást jelent és máshogy kerül kialakításra. Ennek ellenére a legjellemzőbb lépései definiálhatók. Az egyes lépéseket részletesen a következő fejezetekben mutatjuk be, itt csak logikai áttekintésük a cél.

• Gyűjtés: a hulladékok keletkezési helyükön történő gyűjtése. Itt kérdésként merülhet fel az alkalmazható hulladékgyűjtő edények formája, minősége, mennyisége, kialakítása, stb. operatív oldalról. Illetve az egyes hulladékfrakciók szelektív gyűjtésének kialakítása, mint stratégiai kérdés.

• Begyűjtés: a keletkezési helyen gyűjtött hulladékok összegyűjtése és elszállítása a vállalat egy olyan helyére, ahol a hulladékok központi gyűjtése történik. Ennek a területnek a neve központi gyűjtőhely. Meg kell különböztetni a veszélyes hulladékok üzemi gyűjtőhelyétől, mely csak a veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgál és külön jogszabályi feltételek vonatkoznak rá. A begyűjtésnek két válfaja lehetséges: az ürítéses begyűjtés, mikor a hulladékot a helyszínen átürítik a begyűjtő szállítóeszközbe, illetve a kombinált, vagy kétütemű módszer, amikor a tele gyűjtőedényt elszállítják és a helyére üreset helyeznek ki.

• Szállítás: nagyban összefügg a begyűjtés fogalmával, jelen esetben a vállalaton belüli szállítást jelenti a területi gyűjtés helyétől a központi gyűjtőhelyig. A szállítás során kérdésként merül fel a szállítóeszköz, mely lehet belső égésű, vagy elektromos hajtású vontató. A kisebb környezeti potenciál miatt ez utóbbi ajánlható. Feladat a szállítási útvonalak pontos tervezése a hatékonyság növelése szempontjából. Erre számítógépes modellező algoritmusokat is lehet igénybe venni.

• Tárolás: hulladékok tárolása az üzemi gyűjtőhelyen, mely – külön engedély hiányában – nem tarthat egy évnél tovább. A hulladékok tárolásának külön műszaki követelményei vannak, mely döntően a hulladék jellegétől függ. A tároló helyre történő beszállítás lehet szakaszos, vagy folyamatos jellegű. Az üzemi gyűjtőhelyen már megkezdődhet a hulladékok előkezelése is.

• Előkezelés: Az előkezelés fázisába tartoznak a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetve ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenységek, amelyek a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával járnak [Nagy – Torma – Vagdalt, 2006]. Ez már – leginkább a további szállítások optimálása érdekében – már elkezdődhet közvetlenül a vállalatnál is (Pl.: tömörítés, stb.).

• Kiszállítás: a begyűjtött és (esetenként) előkezelt hulladék kiszállítása a vállalattól a további kezelés színhelyére (átvevőhöz). Fontos kérdések ebben a szakaszban: hulladékutak megfelelő megválasztása és a megfelelő (hatékony, kiterhelt) logisztikai kapcsolatok megteremtése, megfelelő kísérődokumentációk megléte (szállítójegyek), veszélyes hulladék esetében veszélyes áru szállítására vonatkozó szabályok betartásának biztosítása. Ebben a szakaszban merülhet fel a hulladék tulajdoni jogának megváltozása is.

Természetesen az üzemi hulladéklogisztika lépései sok esetben (a keretfeltételek függvényében) eltér(het)nek az előbb felvázolt elvi szakaszoktól. A hulladéklogisztika elvi tervezése során viszont az előbb bemutatott logikai sorrend minden esetben alkalmazható marad.

A logisztika és a hulladékgazdálkodás kapcsolatrendszere

Üzemi hulladéklogisztika

A logisztikai alapfunkciók

Szállítás

Az áruszállítási rendszerek feladata az alap, -segéd, - és nyersanyagok, félkész -és késztermékek, valamint az alapfolyamatok melléktermékeként keletkező anyagok helyváltoztatásának biztosítása a termelés (források) és a felhasználás (nyelők) illetőleg a hulladékkeletkezés –és feldolgozás (ártalmatlanítás) helye között.

Raktározás

A beszerzés és a termelés, valamint a termelés és a fogyasztás közötti időbeli (ütembeli) eltérés kiegyenlítését szolgáló logisztikai funkció.

Tárolás (beleértve az anyag –és készletgazdálkodást is)

A termelési alapanyagok (alkatrészek) jelentős részének felhasználása készletekből történik, mert az igények és a lehetőségek közötti eltérés kiegyenlítést igényel. Készletek nélküli gyártás (pl. JIT-elvű anyagellátás) viszonylag szűk keretek között, csak bizonyos alkatrészek esetében, körültekintő vizsgálatok után (ABC-, illetve XYZ-analízis) válhat alternatívává, erre ehelyütt részleteiben nem térünk ki. A raktári szükséges és elégséges készletszint meghatározása, a termelési rendszerek folyamatos, zökkenőmentes ellátásának biztosítása a lehető legalacsonyabb költségszint (lekötött tőke) mellett, alapvető készletgazdálkodási feladatok.

Csomagolás

A csomagolás feladata az alapanyagok, félkész -és késztermékek piaci és használati értékének megóvása, esetlegesen növelése (marketing funkció), valamint azok alkalmassá tétele logisztikai folyamatokban (raktározás, szállítás, tárolás) történő részvételre (egységrakomány-képzés).

Hulladékgazdálkodás (tágabb értelemben vett logisztikai alapfunkció)

A termelési folyamatok melléktermékeként keletkező, illetve egyéb, az eredeti funkciójukban, a továbbiakban fel nem használható anyagok gazdasági és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével történő gyűjtése és szállítása, illetve esetleges újrahasznosításában, kezelésében történő közreműködés.

cimke felhö

femhulladek szelektiv napenergia ujrahasznositas atomenergia hulladek nonprofit vizenergia zöldenergia szel n zöld m lidl a amerikai epa b dep ems envi enviromental epa ewg fenntarthatóság globális felmelegedés klímaváltozás környezet egészség környezeti fenntarthatóság környezeti hatásvizsgálat környezeti problémák környezetmérnöki környezetszennyezés környezettudomány környezetvédelem környezetvédelmi kérdések környezetvédő mi a minket szennyezés ujrahasznositás ügynökség

Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy
az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat
nyersanyaggá alakítsa át és
olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a
természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi,
hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb.
folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling)
és az értékcsökkentő (downcycling)
fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.
A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen
kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz).
Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1]
Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült. A gyártási folyamatokban a
környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni.
Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át
egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.

cimke felhö

újrahasznosítás,hulladék mennyiség,föld erőforrásai,downcycling,upcycling,környezettudatos anyagok,

újra hasznosítható,gyártási folyamat,körforgásos gazdaság,cselekvési terv,környezetbarát és gazdaságos,

Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,

újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,

fenntartható fejlődés,

Make your data work for you - Újrahasznositás

</!doctype> </!doctype> Rank Math - Best Free WordPress SEO Tools in 2022

新闻动态 苏宁易购物流与江苏省质量和标准化研究院达成战略合作 一站置家成新趋势 苏宁易购物流“套购一站送装”环比翻一番 “送装一体”助力家居消费 苏宁易购物流多举措提升818家居服务体验 更多动态>

网页资讯视频

• Birth Certificate
• Driving Licence
• Pan card

</!doctype> # robots.txt generated by smallseotools.com User-agent: * Disallow: Disallow: /cgi-bin/ Sitemap: https://1ujrahasznosit.blogspot.com/

We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.