A jövő egyik legfontosabb nyersanyaga hulladékfém lehet
A következő évtizedekben hatalmas kereslet lehet egy különleges, elsőre talán értéktelennek tűnő nyersanyag, a hulladékfém iránt. Ahogy ugyanis a fémpiacon is egyre fontosabb lesz az újrahasznosítás, úgy változnak a piaci igények is.
Igen izgalmas nyersanyagpiaci jelentést tett közzé nemrég a Wood Mackenzie, kiemelve hogy a fémpiaci újrahasznosítás előretörésével jelentősen megnőhet a kereslet a hulladékfémek iránt a következő két évtizedben – írja a Mining.com.A
KUTATÁS ÚGY SZÁMOL, HOGY A HULLADÉKACÉL IRÁNTI KERESLET ÉVENTE 200 MILLIÓ TONNÁVAL, MÍG A HULLADÉKALUMÍNIUM IRÁNTI KERESLET ÉVI 75 MILLIÓ TONNÁVAL ERŐSÖDHET 2040-RE.A növekedés pedig egyszerre köszönhető a magánszektornak és az állami szabályozásoknak.
Világszerte az látszik ugyanis, hogy a kormányok igyekeznek fokozni az újrahasznosítást – hangsúlyozta Renate Featherstone, a szervezet vezető elemzője.
A szakember azonban kiemelte, mivel jelenleg még nincs globális elképzelés a hulladékfém felhasználásáról, ezért továbbra is a lehetőségek alatt marad hasznosítás. A jelentés Európát hozta fel példaként. A kontinensen ugyanis gyűjtik a hulladékfémeket,
azonban nincs kellő olvasztási kapacitás a kellő felhasználáshoz.
További probléma, hogy mivel sokszor nincsenek megfelelő szabályozások és a felhasználást monitorozó folyamatok, ezért az exportált fémhulladék végfelhasználása gyakran nehezen ellenőrizhető – tette hozzá a jelentés.
Környezeti perspektívából viszont hatalmas jelentősége van a fémek újrahasznosításának. Az anyag szerint ugyanis a másodlagos alumínium és acélkitermeléssel igen jelentősen csökkenthetők a kitermelések karbonlábnyomai.
Ez az acél esetében kiemelten fontos, tekintve, hogy az egyik legnagyobb ipari károsanyag-kibocsátást épp az acélipar adja.EZEN A TERÜLETEN AZ ÚJRAHASZNOSÍTÁS NAGYJÁBÓL 30 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENTHETI A JELENLEGI KIBOCSÁTÁSI SZINTET– még a keresletnövekedés
mellett is.
A Wood Mackenzie becslése szerint ráadásul mindez anyagilag is segítené az iparágakat. Ha ugyanis (elméletben) az összes hulladékfémet felhasználnák, akkor az alumínium- és az acélipar is évi 66 milliárd dollárt spórolhatna – a károsanyag-kibocsátás
csökkenése mellett.
Mindezekkel párhuzamosan a szervezet hozzátette,AZ ÚJRAHASZNOSÍTÁS AZ ÖSSZES POZITÍV HATÁSA ELLENÉRE SEM VOLNA KÉPES ÖNMAGÁBAN KISZORÍTANI AZ ELSŐDLEGES FÉMEK IRÁNTI IGÉNYT.Jelezték, a bányászat és az elsődleges feldolgozás várhatóan még évtizedekig
az életünk része marad.
Felkészülten megyek vásárolni, listát és saját szatyrot viszek magammal.
-A vásárlások kb. 70% impulzusvásárlás, azaz a reklámok hatására olyanokat is megveszünk, amikre valójában nincs szükségünk. Előzzük meg heti menü és bevásárlólista készítésével!
-Érdemes egy bevásárló táskát mindig magunknál tartani, hogy nem tervezett vásárlásoknál is kéznél legyen.
-Vászon táskát a zöldségekhez, gyümölcsökhöz és pékárukhoz is érdemes magunkkal vinnünk, így még jobban tudjuk csökkenteni a műanyag zacskók mennyiségét.
2. Szelektálok, és a hulladékokat a megfelelő gyűjtőhelyeken adom le.
-Egyre több helyen érhető el házhoz menő szelektív gyűjtés vagy gyűjtősziget. Használjuk ki!
-A hulladékot kidobás előtt öblítsük ki és tapossuk laposra, hogy kevesebb helyet foglaljon a gyűjtőedényzetben!
-Ne csak csomagolási hulladékban gondolkodjunk! Gyűjtsük külön az elemeket, elektromos és elektronikai hulladékot, használt sütőolajat, gyógyszerhulladékot stb. is, és azt adjuk le a megfelelő gyűjtőpontokon pl. hulladékudvar.
Háztartási hulladékunk kb. harmada szerves hulladék, így komposztálással jelentősen tudjuk csökkenteni hulladékunk mennyiségét.
Kerti és konyhai zöld javakat is lehet egyaránt komposztálni, nem igényel különösebb befektetést vagy szakmai tudást, néhány szabályra kell csupán odafigyelnünk.
Kerti és közösségi komposztáláson kívül lehet akár beltérben is komposztálni pl. gilisztakomposzttal. Kerti zöld hulladék elszállítására közszolgáltatás keretén belül is van lehetőség.
Kerti hulladék égetése tilos, környezetszennyező és egészségre ártalmas!
4. Elromlott eszközeimet megjavít(tat)om vagy újragondolom.
Adjunk még egy esélyt tárgyainknak, mielőtt kidobásra ítéljük őket! Javítóműhelyek még ma is léteznek, ha magunk nem tudjuk megjavítani. Nézz körül itt: javitomuhelyek.humusz.hu
Tárgyakat nem csak megjavítani, de feljavítani is lehet! Például régi bútorokat újjá lehet varázsolni festéssel, díszítéssel, újrakárpitozással; a lehetőségeknek csak a kreativitás szab határt.
Ha eredeti funkciójában már nem tudod a tárgyat használni, gondold újra! Néhány ötlet: bőröndből babaház, CD-ből poháralátét, gyümölcsös ládából polc. Egyre nagyobb divatja van a kreatív újrahasznosításnak, próbáld ki te is!
5. Felesleges tárgyaimnak új gazdát keresek pl. adományozás, bolhapiac útján.
-Félévente tartsunk otthon lomtalanítást, és nézzük meg, melyek azok a tárgyak, amelyek épek, de mégsem használjuk. Ami számunkra felesleges, másnak még kincs lehet!
-Körbekérdezhetünk a közvetlen környezetünkben is, hogy kinek van rá szüksége, de szervezhetünk cserebere börzét, garázsvásárt vagy felkereshetünk online vagy offline bolhapiacokat is.
-Ajánljuk fel felesleges dolgainkat tárgyi adományként szociális vagy civil szervezeteknek, intézményeknek! Ne csak ruhában és könyvben gondolkodjunk, sok esetben függönyre, székre vagy szekrényre van a legnagyobb szükség. Online tárgyi adomány portál:
www.tulsokcucc.hu
6. Piacon vásárolok, támogatom a helyi termelőket.
A friss áru önmagában meggyőző, de a hazai termelőktől való vásárlással magunk is segítjük a munkahelyek megőrzését.
A választásunk így környezettudatos, hiszen a rövidebb szállítás, tárolás kevesebb szennyezéssel jár, ráadásul sokkal több lehetőségünk van csomagolásmentesen vásárolni.
7. Keresem a használt vagy újrahasznosított termékeket.
A szelektív gyűjtésnek kizárólag akkor van értelme, ha az újrahasznosított termékeket tudatosan keressük, ezzel tartva körforgásban az anyagokat.
Az újrahasznosításnak több formája létezik, az ún. upcycling (értéknövelt újrahasznosítás) során hulladék alapanyagokból készítenek designer termékeket tervezők, művészek.
Használt cikkeket venni nem csak pénztárcabarát, de a hulladékká válástól mentesz meg egy tárgyat. Új termék vásárlása előtt előbb kérdezz körbe ismerőseid között, nézz körül használt termékeket árusító portálokon, üzletekben!
8. Kerülöm az egyszer használatos, felesleges csomagolásokat.
A csomagolási hulladék kukánk kb. harmadát teszi ki! A csomagolásokat általában addig használjuk, amíg a terméket haza visszük, és kicsomagoljuk. A legnagyobb erőforrás-pazarlás, így a legjobb elkerülni azokat!
Az összetett (pl. italos karton doboz, chipses zacskó) helyett a teljes mértékben újrahasznosítható (egyféle anyagból készült) csomagolásokat válaszd!
9. Ha tehetem, a közös használatot, kölcsönzést választom.
-A ritkán vagy csak egy alkalommal használatos tárgyakat felesleges otthon porfogóként tárolni, használjuk ki a kölcsönző rendszerek adta lehetőségeket pl. könyvtárak!
-Ne féljünk szomszédtól, ismerőstől kölcsön kérni, és mi is osszuk meg másokkal, amit tudunk. Jól működő közösségek esetében közös beszerzésekben is meg lehet állapodni, összedobva tartósabb, jobb minőségű eszközöket is jobban megéri megvenni.
-Egy terméket lehetőleg minél többször, minél többen és minél tovább használjunk; így a hulladék is kevesebb lesz.
10. Nemet mondok a reklámanyagokra.
Postaládánkra írjuk ki, hogy nem kérünk reklámújságot, nyereményjátékoknál pedig olvassuk el az apró betűs részeket, ugyanis sokszor ilyenkor hatalmazzuk fel a gyártókat arra, hogy reklámleveleket küldjenek nekünk.
Bevásárlóközpontokban, boltokban, különféle rendezvényeken sokszor osztanak reklámajándékokat, termékmintákat (kis adag sok-sok csomagolóanyagban). Ha nincs rá szükségünk, ne vegyük el, csak azért, mert ingyen van!
Kezeljük helyén a reklámokat, és ne azok alapján hozzunk döntéseket! A reklámok sokszor az érzéseinkre hatva próbálnak meggyőzni minket, ezért fontos tájékozódással és tudatos hozzáállással felvértezni magunkat.
Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat nyersanyaggá alakítsa át és olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat
állítson elő, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését. A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi, hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék
– hulladék – nyersanyag stb. folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük az értéknövelő (upcycling) és az értékcsökkentő (downcycling) fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét
fejezik ki. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal
összefüggésben az árapály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2] A megújuló energiaforrások
közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi
idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé. A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének
veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki, azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem akármekkora mennyiségben Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket, melyekből
az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik. Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen kivágni papírgyártás
céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz). Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.[1] Az EU-ban körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv készült.
A gyártási folyamatokban a környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre kívánunk átállni. Ebben pedig mindenkinek szerepe van a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át egészen a fogyasztókig. A lineáris gazdasági
modelltől átkíván jutni a körforgásos gazdaságra.
cimke felhö
Make your data work for you - Újrahasznositás
</!doctype>
</!doctype>
Rank Math - Best Free WordPress SEO Tools in 2022
